|
Alig
egy évszázada felfoghatatlan események sorozata zajlott le.
A
határainkon kívül harcoló hadsereget a háború vesztesi közé sorolták, majd
feloszlatták, nehogy meg tudja védeni az országot az idegen érdekekkel szemben.
Az irányítást átvevők átjátszották a hatalmat a magyar érdekeket nyíltan
semmibe vevőknek. A győztesek által diktált „béke” a történelemben is párját
ritkító, kegyelemdöfésnek szánt országcsonkítás volt.
Kell
emlékezni erre a tragédiára, lehet vitatkozni, hogy milyen szavak hangzottak
vagy nem hangzottak el („Önök most megásták Magyarország sírját, de
Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek itt most
megásták Magyarország sírját”), de néhány tény nem hagyható figyelmen kívül:
- „Decretum (…) ugros eliminandos esse”, ám
a 11 évszázada született rendeletnek akkor is és azóta is ellent tud állni a
magyar;
- a tőlünk elszakított országrészeket kapott
„csinált” országok már nincsenek sehol;
- élő adásban nézhetjük végig a rettentő
forgatókönyvet 105 éve valóra váltó győztes európai országok egy részének
agóniáját.
Mindezen
történések kulcsa a nemzettudat, az értékek követése vagy éppen megtagadása.
Máig
is fáj Trianon, így Erdélyről és nem „románok”-ról illetve Felvidékről és nem
„szlovákok”-ról szükséges beszélni és visszatetsző, ha valaki bizonyos ország
zászlóját társítja a közösségi profiljához, de az adott ország belügyének tartja
azt, ami Kárpátalján a magyarsággal történt és történik jelenleg is.
Trianon
tragédiájából is erőt lehet meríteni, hiszen eszünkbe juthat
- az Anyaországba menekülő, aki hosszú,
fáradságos munkával újból egzisztenciát teremtett magának és családjának;
- a fegyverrel is harcoló, aki nem hagyta
annyiban a diktátum szabta feltételeket (például Sopron és Balassagyarmat
lakosai);
- a Csonkamagyarország felvirágoztatásával
törődő sok honfitársunk (például a Kormányzó Úr).
Emlékezzünk
a történésekre, kövessük a neves és nem nevesített hősök országépítő példáját
és tartsuk szem előtt, hogy fennmaradásunk záloga az, ha értékeinkhez hűek
maradunk, törődünk Hazánkkal és egymással is. A Nemzeti Összetartozás Napja elnevezésében
is emlékeztet minket erre.
Az
egri megemlékezésen készült képanyag itt, itt és itt található.
vitéz
Semegi László János
székkapitány
vitezirend.com |
