"Valahol
aláírtak valamit, valahol megalkudtak valamit, valahol elosztottak valamit;
valahol egy nyitott ajtót becsaptak, hogy legyen az zárva örökre. Ahová a
magunk erejével, ezer esztendő munkájával kapaszkodtunk, és minden lépcsőfokot
a magunk izmaival és eszével vágtunk a magunk vérével öntözött irdatlan
sziklába: onnan dobtak le minket. Tudjuk: miért." (Koós Károly)

2025.
június 4-én este fellobbant az őrtűz, mely a világ minden pontján látható volt,
az emlékezés máglyája Szegeden, a Szeleczky szabadtéri színpad, a Horthy
csónakház előtt, ahol „maroknyi” szegedi emlékezett Trianon gyalázatára.
A
Vitézi Rend Csongrád-Csanád, Békés vármegyei törzskapitányság állománya és
néhány igaz magyar mély érzéssel emlékezett, gyújtott gyertyát, mécsest és
helyezte el az emlékezés virágait a néhai kormányzó, v. nagybányai Horthy
Miklós kopjafája és Szeleczky Zita művésznő domborműve elé.

A
megemlékezés családias és meghittségtől teli mivoltát Kónya Gábor szegedi
művész (rocker), az esemény ihlette dala tette még inkább feledhetetlenné. Köszönöm
rendtársaim emlékező szolgálatát és Kónya Gábor barátunk versét, hozzá írt
dallamait.

vitéz
Juhász Péter Székkapitány
vitezirend.com |