|
Több mint egy
rendezvény – valódi hazatérés. Ez volt az érzés, amit sokan megfogalmaztak a
júniusi hétvégén, amikor a walesi Spring Valley Lakes zöld lankái között több száz
magyar család gyűlt össze. Egy kemping, amely néhány napra magyar faluvá
változott. Egy találkozás, amely hagyománnyá válhat. Egy hely, ahol a magyar
szó otthonra talált.
A Spring Valley
Lakes amúgy is közkedvelt úti cél a természet és vízisportok kedvelőinek, de
ezen a hétvégén egészen új színben pompázott: magyar zászlók, hagyományos
ételek illata, nevető gyerekek, baráti beszélgetések és egy olyan közösségi
hangulat, ami ritka kincs idegenben élve.
A kemping szinte
teljesen megtelt, a tó körül egymás után sorakoztak a sátrak és lakókocsik. A
résztvevők Anglia, Skócia és Wales különböző pontjairól érkeztek – sokan
először találkoztak, mégis úgy beszélgettek egymással, mintha régi ismerősök
lennének.
Ízek és illatok –
egy falatnyi otthon. A gasztronómia természetesen központi szerepet kapott: lángos,
kürtőskalács, gulyás, pörkölt, töltött káposzta – mindenki megtalálta a saját
kedvencét. A magyar italok sem hiányoztak: sörkülönlegességek és a pálinkák
tették teljessé az élményt. Az étel nemcsak ízlelés, hanem emlékidézés is volt:
sokaknak gyerekkort, ünnepi ebédeket vagy a nagyszülők konyháját juttatta
eszébe.
Programok
kicsiknek és nagyoknak. A szervezők minden korosztályra gondoltak:
Gyermekprogramok:
kézműveskedés, arcfestés, ugrálóvár, tóparti játékok, meseolvasás.
Kultúra és hagyomány:
a vitéz Boldus György Huszárbandérium bemutatója, történelmi kiállítás, magyar
könyvstand a Hungarian English Cultural Society jóvoltából.
Vízisportok: a
bátrabbak kipróbálhatták a kajakozást, paddleboardozást vagy csónakázást.
Esti hangulat: tűz,
zene, közösség.
A péntek esti
tábortűz és szalonnasütés egyetlen dologról szólt: együtt lenni. Gitározás,
közös éneklés, hosszú beszélgetések és sok nevetés – pontosan az a fajta
meghittség, amit az ember ritkán él át egy hétköznapi hétvégén.
Szombaton este a
hangulat tovább fokozódott. Több diaszpórában élő magyar zenekar koncertezett,
majd egy fergeteges magyar retró diszkó zárta az estét, ahol generációk
táncoltak együtt az Edda, Neoton és LGT klasszikusaira.
A főzőverseny –
ahol a bogrács volt a főszereplő. A szombati nap egyik fénypontja a főzőverseny
volt. A versenyző csapatok már reggel elkezdték a munkát: a bográcsok alatt
ropogott a tűz, a levegő megtelt pörköltillatú füsttel. A Vitézi Rend csapata
vitte el az első díjat – fűszeres, sűrű marhapörköltjüket a zsűri egyöntetűen
dicsérte.
A délutáni
tombolahúzás is sok örömet hozott: több mint 100 nyeremény talált új gazdára –
gyerekjátékok, borválogatások, magyar kézműves ajándékok is voltak a
nyeremények között.
Egy mondat, ami
mindent összefoglal. A szervezők részéről vitéz Sáfrány Tamás így fogalmazott a
zárónapon: “Nehéz szavakba önteni, amit itt átéltünk. Ez a hétvége több volt,
mint találkozás – ez identitás, közösség és szeretet egyben. Látni, ahogy több
száz magyar család együtt ünnepel, nevet és emlékezik, felemelő érzés. Most egy
kis pihenés jön, de hamarosan már indul a szervezés: 2026‑ban folytatjuk!”
Hagyomány
született. Ha valaki ott volt, tudja: nemcsak egy rendezvényen vett részt,
hanem egy élő hagyomány kezdetén. A walesi Spring Valley Lakes mostantól nem
csak egy szép kemping – hanem egy szimbólum. Egy hely, ahol a magyar közösség
újra egymásra talál.
Találkozunk
2026-ban – újra magyar a part!
vitéz Babenyecz Attila
székkapitány
vitezirend.com |
