Amint azt v. Székely Zsolt törzskapitány ez alkalomból elhangzott beszédéből megtudhattuk, Magyarországon a Hősök Napját május utolsó vasárnapján tartják, eredete pedig az 1917-ben meghozott VIII. törvényre vezethető vissza. A kommunizmus ideje alatt törölték a hivatalos ünnepek sorából, azonban 2001-ben ismét törvény erejével nyilvánították emléknappá.
A szónok kifejtette: a Hősök napja ma, a kegyeletadás mellett és azzal egyenértékűen a béke jelentőségére kell, hogy irányítsa a figyelmünket, azt sugallván mindenkinek, becsülje meg, hogy háborútól mentes korban és helyen élhet. Így a televízión és számítógépes játékokon keresztül nap mint nap az erőszak vírusával fertőzött gyerekeket is ráébresztheti, hogy a látszólagos világtól eltérően a valódi háborúk valódi halottakat követelnek.

Éppen ezért nekünk, akik békében élhetünk, kötelességünk kimutatni a tiszteletünket azok iránt, akik nem születtek a miénkhez hasonló szerencsés korban. A történelem tanúsága szerint ugyanis az emberiség legtöbb nemzedéke kénytelen volt átélni a fegyveres összeütközésekbe torkollt ellenségeskedések borzalmait, így a béke egyfajta kegyelemként, csodaként is felfogható. Ezt a hatalmas adományt azonban csak úgy tudjuk megbecsülni, ha megemlékezünk azokról, akiknek háborús korszakokban kellett helytállniuk, és számos esetben a hazáért életüket áldozniuk.

A megemlékezés versfelolvasással folytatódott, majd lelkészi áldással, közös imával és koszorúzással zárult.

Bedő Zoltán