|
Az Egri Lokálpatrióta Egylet és az Egri Fertálymesteri Testület immár több
mint harminc éve szervezi meg a Királyköszöntő Ünnepséget. Szent István
öröksége ma is iránytű számunkra. Az ő államépítő munkája, keresztény
értékrendje és hazaszeretete olyan szilárd alapot teremtett, amelyre nemzedékek
építhették Magyarország jövőjét. E hagyomány szellemében gyűlnek össze az
ünneplők Egerben, hogy tisztelettel hajtsanak fejet történelmünk nagy alakjai
előtt, és hitet tegyenek a magyar nemzet jövője mellett.
Augusztus 20-a előestéjén ismét fellobbantak a fáklyák Eger történelmi
utcáin. Az esemény évről évre alkalmat ad arra, hogy az egriek és a város
barátai közösen tisztelegjenek államalapító Szent István király emléke előtt,
erősítve mindazokat az értékeket, amelyek ezer éve megtartják a magyar
nemzetet.
A program 18:30 órakor kezdődött a zsúfolásig megtelt Dobó téri Minorita
templomban, ahol ünnepi megemlékezést tartottak, melyet felemelő énekek,
valamint gitár- és orgonamuzsika gazdagított.
19:00 órától Habis László, az Egri Lokálpatrióta Egylet elnökének
invitálására indultak az egybegyűltek a hagyományos fáklyás felvonulásra az
egri várba. A vár felé vonuló ünneplők menete nem csupán egy több évtizedes
hagyomány része volt, hanem hitvallás is a magyar múlt, a keresztény államiság
és a nemzeti összetartozás mellett.
A várban a résztvevőket először Novákné Mlakár Zsófia, a Dobó István
Vármúzeum igazgatója köszöntötte.
Ezt követően Keller Péter, tiszteletbeli fertálymester, az Egri Bikavér
Borlovagrend tagja és Gárdonyi Géza dédunokája mondott ünnepi beszédet,
amelyben különös erővel szólaltak meg gondolatai az ősi püspöki központ romjai
között.
Beszédében arra emlékeztetett, hogy Szent István király személyének
jelentősége nem csupán a hívő emberek számára meghatározó. Úgy gondolja, a XXI.
századi magyar ember, akár hívő, akár nem, tisztelettel néz fel Szent István
királyra, mert elismeri a történelmi jelentőségét.
Szent István olyan örökség hordozója, amely több mint ezer éve mutat irányt
a magyarságnak.
Példája, elvei és döntései olyan alapok a magyarság számára, melyek köré
ezer éve élő kultúra épülhetett.
A történelmi helyszín különös jelentőséget adott a beszédnek. Ott, ahol
egykor a Szent István által alapított egri püspökség központja állt, és ahol
évszázadokon át épült és gazdagodott a magyar keresztény kultúra, ma romokat
látunk. Keller Péter feltette a kérdést, hogy lehet-e romok között, a jövőben
bízva ünnepelni.
Talán éppen ez a magyarság egyik legfontosabb történelmi tapasztalata. A
történelem során számtalanszor kellett romokból újrakezdenünk, mégis mindig
akadtak olyan emberek, akik hitükkel, bátorságukkal és áldozatvállalásukkal
talpra állították a nemzetet.
Keller Péter említette dédapjának híres regényének nagyszerű és lelkesítő
mondatát: „a falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében.”
Ez a mondat ma is ugyanúgy igaz, mint 1552-ben. Eger várát nem a várfalak
kövei mentették meg, hanem azok az emberek, akik életüket a haza szolgálatába
állították. A történelem minden korszakában a magyar nemzet fennmaradását azok
biztosították, akik készek voltak helytállni, felelősséget vállalni
családjukért, közösségükért és hazájukért.
Jövőnk reményei azok a mai „várvédők”, akik hitükhöz és hagyományaikhoz
való ragaszkodással, összetartással szolgálják közösségeiket, és vállalnak
felelősséget Magyarország jövőjéért. Ez ad okot az ünneplésre.
Az ünnepi beszéd után a jelen levő szervezetek megkoszorúzták Imre király
emléktábláját, majd a megemlékezés végén az összegyűltek együtt énekelték a
Boldogasszony Anyánk című éneket, majd a Szózatot, bizonyítván, hogy Szent
István országa ma is él, amíg vannak olyan magyarok, akik hittel, becsülettel
és szolgálattal őrzik örökségét.
Képek: vitéz Farkas Bátor
Szöveg: vitéz Szabó Ildikó, vitéz Szabó Emese
vitezirend.com |
