"Tisztelt emlékező gyülekezet!
Hölgyeim! Uraim! Honfitársaim!
Megköszönöm Önöknek, hogy elfogadták meghívásomat, így együtt rójuk le kegyeletünket Diósgyőr hősi halált halt fiainak tiszteletére állított Hősi emlékmű előtt.
A VITÉZI REND hagyományához híven mondjuk el közösen nemzeti imádságunkat, Papp Váry Elemérné Sziklay Szeréna: Hitvallás című versének első versszakát, a Magyar Hiszekegyet.
„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.”
A VITÉZI REND Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Törzskapitánysága szervezésében immár 5. alkalommal emlékezünk meg ezen a helyszínen az I. Világháborúban elesett diósgyőri hősökről.
Kérem Önöket, hogy énekeljük el a Magyar Himnuszt.
Idén 103 éve, hogy 1914. július 28-án kitört az I. Világháború és több, mint négy évvel később, 1918. november 11-én fejeződött be. A megközelítőleg 15 millió ember halálát követelő öldöklő küzdelemben 204 diósgyőri hős is elesett. A nevük fel van vésve e Hősi emlékmű talapzatára.
Tisztelettel megkérem:
• Mikolai Vince borsodi főesperes, diósgyőri plébános, főtisztelendő urat
• Péterné Szűcs Katalin református lelkipásztor, nagytiszteletű asszonyt és
• Molnár József evangélikus lelkész, nagytiszteletű urat
mondjanak néhány méltató szót az elesettek emlékére.
….
Hálás köszönetem a méltató szavakért!
A hősök emlékére a hősei iránt hódolattal viseltető hazafias Diósgyőr község lakossága – közadakozásból - méreteiben impozáns, kidolgozásában művésziesen szép szobrot állított az elesetteknek a Tisza István téren (ma Táncsics tér), hogy örök időkre hirdetője legyen a magyar nép áldozatkész hazaszeretetének, harci erényeinek.
Ez az emlékmű a legkevesebb azért a nagy áldozatért, amelyet az édes magyar hazáért, s mindannyiunkért hoztak!
A szobor Gabay Sándor szobrászművész alkotása.
A szobor leleplezésére 1928. június 10-én du. 4 órakor került sor Diósgyőr tízezer főnyi ünneplő közönségének jelenlétében, magasztosan szép ünnepség keretében.
A Nagy háborúra emlékezve egy Przemysl ostrománál íródott verset fogunk hallani. Megkérem Bártfai Kristófot - a Miskolci Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon 10. B osztályos tanulóját -, olvassa fel:
Gyóni Géza: Csak egy éjszakára…
….
A Nagy háború minden magyar küzdelem és hősiesség ellenére a mi hátrányunkra dőlt el.
Édes hazánk területi épségét nem sikerült megtartanunk, de hős katonáinkat e részben nem érheti vád!
Bámulattal és csodálattal emlékezünk meg nagyszerű teljesítményeikről. Különösen pedig azokról a hősökről, akik több, mint 500 ezren vérüket áldozták a honért és a szélrózsa minden irányában lévő egykori harctereken alusszák örök álmaikat.
Tisztelt emlékezők!
Engedjék meg, hogy megköszönjem a történelmi egyházak előljáróságainak, kedves mindannyiuknak, Miskolc Város Polgármesteri Hivaltala képviselőinek, a FIDESZ/KDNP önkormányzati képviselőjének, valamint a Miskolci Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon vezetésének és tanulójának, hogy elfogadták meghívásomat és eleget tettek felkérésemnek - jelenlétükkel ünnepélyesebbé téve e megemlékezést.
Külön köszönöm vitéz Tajthy Árpád törzskapitány úrnak a hangosítást.
Kérem önöket, hogy énekeljük el együtt a Szózatot, majd a Székely Himnuszt.
A mindenható Isten óvjon és áldjon bennünket, magyarokat!
Most helyezzük el a megemlékezés koszorúit, virágait a hősi emlékmű talapzatára!
Köszönöm a jelenlétüket és a megtisztelő figyelmüket!
Mindanyiuknak erőt , egészséget és további szép napot kívánok!"
Fotók: Minap.hu
vitéz Csantavéri Tivadar Károly
székkapitány
