A tiszteletbeli
címet Őfensége, Valentin von Freustein Sheyern – a Szent Német-Római Birodalom
és Bajorország hercege, pfalzi választófejedelem – adományozta, melyet egy
díszes, francia nyelvű címeres nemeslevél kiállításával hitelesített.
Freising a
középkorban a herceg-püspökök székhelyeként nemcsak a bajor egyházi élet egyik
sarokköve volt, hanem önálló hatalmi központként is működött. A város és
környéke évszázadokon át különleges jogállást élvezett, s szinte kis
fejedelemségként őrizte autonómiáját Bajorország kebelében. Ez az állapot a 19.
század eleji szekularizációig tartott, amikor a hercegi család tulajdonába
került. E kivételes történelmi örökség szellemiségét idézte meg a bajor herceg,
amikor a „freisingi báró” címet Csűry Csabának adományozta, ezzel jelképesen
összekapcsolva őt Bajorország egyik legősibb és legpatinásabb vallási-kulturális
központjának hagyományaival.

Ez a rendkívüli
méltóság nem csupán személyes elismerése vitéz Csűry Csaba több, mint egy
évtizeden átívelő hűségének, szolgálatának és erkölcsi példamutatásának, hanem
Magyarország és a nemzeti identitásunk egyfajta szimbolikus elismerése is.
Ritka alkalom, hogy ilyen magas rangú kitüntetés érkezik a magyar közélet egy
olyan fiatal alakjához, aki nemzetünk határain túl is példamutató
tevékenységéről ismert.
Személyes
jelenlétével, bátor kiállásával és áldozatos munkájával példát mutatott, hogy
mit jelent a vitézi eszmény a 21. században: önzetlen szolgálatot, szilárd
értékrendet, hazaszeretetet és tartást – mindazt, amit a modern világban
gyakran háttérbe szorítanak, de amelyre ma talán nagyobb szükség van, mint valaha.
A hagyományőrzés
életében nem elcsépelt szólam vagy puszta múltidézés, hanem élő valóság:
szavaiban, megjelenésében és legfőképpen tetteiben a történelmi Magyarország
erkölcsi tartásának és szellemiségének folytatását láthatjuk.
A Freising bárója
rang nem egy olyan cím, melyet szimbolikus gesztusként, udvari formaiságként
adományoznak. Az ilyen fokozatú megtiszteltetések mögött hosszas megfontolás,
nemzetközi figyelem és kimagasló személyes érdemek húzódnak.
Ez a cím
ugyanakkor nem csupán egyéni kitüntetés – ez közösségünk, a Vitézi Rend, és
tágabb értelemben a nemzeti, keresztény értékrendű magyar társadalom elismerése
is. Azzal, hogy egy rendünkhöz tartozó, példaértékű magyar ember kapott
nemzetközi méltóságot, mindannyiunk ügye, törekvése és hitvallása is magasabb
szintű nyilvánosságot és tiszteletet nyert.
A Csűry család
eredete mélyen gyökerezik a középkori Magyarország történelmében, nevük egykori
szülőföldjük, Csúr település nevét őrzi. A Csúr helynév azonban nem csupán
egyszerű földrajzi elnevezés, hanem egy ősi, török-besenyő eredetű törzsi vagy
nemzetségi név továbbélését jelenti. Már az Árpád-kor okleveleiben feltűnik,
jóval azelőtt, hogy a “csűr” mint gazdasági épület kifejezés a magyar nyelvbe
került volna. Így nemcsak földrajzi, hanem történelmi és népi örökséget is
hordoznak magukban, amely a honfoglalás utáni időszak törzsi-közösségeinek
életét tükrözi. Az egykori Csúr vidéke a család tagjainak otthona volt, és ez a
kötelék a generációkon átívelő családi emlékezetben mind a mai napig él.
A család már a
középkorban is jelentős középbirtokos, köznemesi státuszban volt Szabolcsban,
és közvetlen politikai, hivatalnoki befolyással rendelkezett a régióban. Az
alispáni tisztség – amelyet a 15. századtól több alkalommal is viseltek –
kizárólag nemesi származású, befolyásos családok gyermekei számára volt
elérhető.

Csűry Csaba a
Csűry család legfiatalabb, országosan is ismert képviselője, a Csűry család
feje. Fiatalon szakított családja évszázados református hagyományaival, és
katolizált, ezzel megalapította a család katolikus ágát, amely új lelki és
hitbeli alapokra helyezte a nemzetség történetét. Feleségével együtt nevelik
három gyermeküket, két fiút és egy lányt, akik számára továbbadják a hit és az
értékek élő hagyományát.
A Vitézi Rend nevében
ezúton is szívből gratulálunk vitéz freisingi báró Csűry Csaba nagykövet,
törzskapitány úrnak! Bízzunk benne, hogy e cím új lendületet is ad rendünk
küldetésének, s ékes példája lesz annak, miként ötvözhető a múlt szelleme a
jövő felelősségével.
Isten áldja
Freising báróját és családját! Isten áldja a Vitézi Rendet! Isten áldja
Magyarországot!
vitezirend.com |