| 
		 VITÉZI REND
	  
    | 
 
 
 
 | 
 
  |  
 
 
  | 
         TÁBORILELKÉSZ HÍREI
  | 
 
| 
  
 | 
 
  |  
 
 
 
  | 
   KERESÉS
  | 
 
| 
 | 
 
  |  
 
 
  | 
       HÍRLEVÉL
  | 
 
| 
     | 
 
  | 
 
 
 
	
		
	  	
	
	
 
       
           | 
           | 
          
              
  
      | 
   
 
  
    
      
        
          | 
           | 
          
            
              
                 A Szent Kereszt felmagasztalása   | 
               
              
                | 
                 | 
               
              
                
                  
                    
                       Ma ünnepeljük a Szent Kereszt világraszóló felmagasztalását. Különösen is fontos ez számunkra, magyaroknak, ha a keresztény értékrendre épült ezer éves országunkra, vagy a nyugat hanyatló, értékét vesztett társadalmára gondolunk. A kereszt az a jel, amelyet megéri választani, amelyben egykor Konstantin császár, ma pedig mi, Közép-európai népek győzni fogunk. 
 "Üdvözítsd, Uram, a te népedet, / és áldd meg a te örökségedet; / adj győzelmet ellenségei fölött hazánknak, * s Kereszteddel őrizd meg a te népedet." /görögkatolikus ének, Szent Kereszt ünnepe/  
  | 
                     
                     
                      A Szent Keresztet Szent Ilona találta meg a 4. században: a legendás történet szerint Nagy Konstantin császár édesanyja kiásatta a kereszteket a Kálvária földjéből. Mindhárom kereszt és az INRI-tábla is előkerült, amelyet Pilátus az Úr keresztjére tűzetett. Nem lehetett azonban megállapítani, hogy a három kereszt közül melyik volt Krisztusé, ezért Makárius jeruzsálemi püspök mindhármat hozzáérintette egy halálos beteg asszonyhoz, aki az egyiktől meggyógyult. Így azonosították, melyik Krisztus keresztfája.
  335. szeptember 13-án ünnepélyesen felszentelték Jeruzsálemben a Szent Sír-bazilikát. Másnap mutatták fel először a népnek a megtalált keresztereklyét – felmagasztalták a világ előtt gyalázatot, de a keresztények számára a megváltást jelentő keresztet. Az ünnepet előbb Konstantinápolyban, majd a 7. századtól már a nyugati egyházban is megünnepelték.
    
614-ben a perzsák elrabolták az ereklyét. 628-ban Hérakleiosz császár szerezte vissza, és ünnepélyesen, mezítláb, viseltes ruhában vitte vissza Konstantinápolyba az Aranykapun át.
  
    
    
  A keresztfa eredetének egyik legendaváltozata szerint a tudás fájáról hozott és a haldokló Ádám nyelve alá tett három almamagból háromágú fa nőtt: egyik ága cédrus, a másik ciprus, a harmadik olajág  volt. Ebből ácsolták a keresztfát, a halál fájából az élet fáját.
   
 
   
  
vitezirend.com/magyarkurir.com  
  | 
                     
                    
                      | 
                       | 
                     
                   
                 | 
               
              
                | 
             | 
             
            
             
           | 
          
             
           | 
         
       
     | 
   
  
    | 
   
     | 
     
  
      | 
   
 
 
           | 
         
       
     | 
   
 
   |