|
Idei, 2026-os
erdélyi emléktúránk során koszorút helyeztünk el az 1626-ban Bethlen Gábor
parancsára épített, később Rákóczi birtokká lett vár és őrtorony felújítása,
valamint idén 400 éves évfordulója, a látogatók előtti ismételt megnyitása
alkalmából. A Balkán és Európa határán, az ezer éves határon álló Rákóczi
várként emlegeti a történelmét ismerő magyarság, székelység és az itt élő
csángók. A vár a megmaradás, a közösségi összefogás és a történelmi örökség szimbóluma,
amely a jövő generációi számára is fontos kulturális és oktatási szerepet tölt
be. A Rákóczi Szabadságharcot követően 319 év után 2022-ben téphetett ismét a
szél korhű Rákóczi lobogót a vár fokán, amikor a Partiumi Huszárdandár, a
Sárospataki Huszárbandérium, a Kisvárdai Kuruc hagyományőrzők és a
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei törzskapitányság képviseletében személyesen vittem
fel a várba néhány nemzettársammal a hagyományőrzők féltve őrzött és
megbecsült, kézzel festett zászlaját több ezer zarándok és a várat látogatók
nagy öröme közepette.
Évfordulókra
emlékezvén Gyimesbükkön a Deáky birtok volt a következő helyszín, ahol a
szoborparkban álló II. Rákóczi Ferenc emlékművet koszorúztuk meg a SzSzB vármegyei törzs képviseletében a Szabadságharc kezdetének közelgő, 323.
évfordulója alkalmából.
Utunkat folytatva
a Madarasi Hargita, a székelyek Szent Hegye következett a Hargita földrajzilag
az Erdélyi-medence beszakadási peremvonala mentén keletkezett vulkáni
építmények sorozata. A Madarasi Hargita platóról, a Mihály havas csúcsára
vezető ösvényt hívták eredetileg a Székely Himnuszban is megénekelt
Csillagösvénynek! A Csúcsra érve a kopjafák és keresztek erdeje, fából faragott
szobrok és sámánoszlopok, valamint kisebb és nagyobb kőrakások tanúskodnak
arról, hogy a székely és magyar közösségek számára nagyon fontos zarándokhelyre
érkeztünk. Mindegyik kis emlékmű a világ különböző részeiről ide vándorolt
magyarok hátrahagyott emlékei, idézetekkel, faragásokkal díszítve. Trikolor zászlócskák,
Szent Korona replika, Nagy-Magyarország fába vésve, nemzeti lobogók mindenütt.
Székelyföld legmagasabb, 1801 méter magas bércén a minden irányban szélesen
feltáruló látóhatár szinte az egész Erdélyi Medencét felöleli. A látvány
páratlan! Itt is elhelyeztük a megemlékezés koszorúját, melyet a SzSzB vármegyei
törzskapitányság képviseletében hoztunk magunkkal.
A Székely Határőr
Emlékközpontba és a Pongrác-tetőn található I. világháborús lövészárkokhoz
sajnos technikai akadály miatt nem jutottunk el. Az első világháborúban itt
volt az orosz-román front. De sajnos kevés szó esik az itt elesett hősökről!
Néhány méterre lehettünk csupán az itt vívott küzdelem helyszínétől!
Márton Áron
erdélyi püspök születésének 130. évfordulója alkalmából szülőhelyén
Csíkszentdomokoson emlékeztünk arra a szellemi vezetőre, akinek köszönhető,
hogy az elszakított országrész magyarságát, a székelységet és a csángókat,
egységbe kovácsolta a hit és a szeretet megtartó ereje! 2024-ben Ferenc pápa
dekrétumát követően megkapta a „Tiszteletreméltó” címet, ami nem csak személyes
életének hitelességét igazolja, hanem az emberi méltóságért, a lelkiismereti
szabadságért, a rendíthetetlen hűségért való kiállásra buzdító tiszta szív és
igaz hit példáját is!
vitéz Szűcs István
vitezirend.com |
