VITÉZI REND

KAPCSOLAT
TISZTSÉGVISELŐINK
 • Magyarország
 • Felvidék
 • Délvidék
 • Erdély
 • Kárpátalja
 • Egyesült Államok
 • Egyesült Királyság
 • Kanada
 • Németország
 • Skandinávia, Benelux Államok
HÍREK
ÁLLOMÁNYTÁBLA
MÉDIA
A VITÉZI REND
 • Eszmeiség
 • Mérlegek
 • Alapadatok
 • Történet
 • Törvények
 • Vitézi nagyjelvény
 • Vitézi oklevél
 • Vitézi telek
 • Vitézi cím használata
 • Kitüntetések
 • Jogi nyilatkozat
 • Tagfelvétel
 • Örömhír
HONVÉDELMI ÉS SPORT TAGOZAT
HAGYOMÁNYŐRZŐ CSOPORT
HADISÍRGONDOZÓ CSOPORT
KARITATÍV CSOPORT
KATASZTRÓFAVÉDELMI SZÁZAD
HORTHY MIKLÓS
 • A Horthy család
 • Gondolatok Horthy Miklósról
EGYESÜLÉS
 • Felhívás
 • Egyesülési dokumentumok
SZOBORÁLLÍTÁS
 • Támogatás
 • Eddigi támogatók
 • Cikkek
 • Spende
 • Donation
EGYÉB
 • Ajándéktárgyak
 • Levelek
 • Média
 • Versek, nóták
 • Vitézek Lapja
 • Vitézi Híradó, Hírmondó
HADAK ÚTJÁRA LÉPTEK
 • 1932-2014
 • 2015
 • 2016
 • 2017
 • 2018
 • 2019
 • 2020
VITÉZEK
 • Akikre büszkék vagyunk
 • Híres vitézek
 • Vitézek névsora 1921-1945
ARCHÍV GALÉRIA
 • 2013
 • 2012
 • 2011
 • Archív képek
 • Képeslapok
 • Október 23.
 • Vitézavatás


 TÁBORILELKÉSZ HÍREI

 ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2025. április  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
Aktuális hónap: 2026. május

 KERESÉS
 

 HÍRLEVÉL


Vértes 60 Történelmi Emlék és Teljesítménytúra 2026  


2026. május 23-án ismét elrajtolt a Vértes 60 Történelmi Emlék és Teljesítménytúra, amin többek között hagyományőrzőinkkel is találkozhattak.

2026. május 23-án rendezték meg a Vértes 60 Történelmi Emlék és Teljesítménytúra, aminek a fő célja az volt, hogy emléket állítson a második világháború harcainak, helyi hőseinek.


Mi is történt a Vértes bércein a második világháború során?

1944 decemberétől 1945 márciusának közepéig súlyos harcok dúltak a térségben. Hősies helytállása után itt morzsolódott fel a Magyar Királyi Honvédség utolsó huszáralakulata, az 1. huszárhadosztály maradéka. Az erőviszonyok nem kedveztek az egységnek, amely ekkorra már sem létszámában, sem felszerelésében és fegyverzetében nem volt teljes. A Körtvélyespusztától Gántig húzódó védelmi vonalat elfoglaló 1. huszárhadosztály feltöltött maradványai összesen kilenc zászlóaljból (nyolc páncéltörő ágyúval) és nyolc ágyús ütegből álltak. 1945. március 15-16-án erősítés gyanánt a védelmi sávba vezényelték a német 325. rohamlöveg- és a 92. gépesített dandárokat, valamint a német 356. gyaloghadosztály hat zászlóalját (hét páncéltörő ágyúval, tíz rohamlöveggel) és tizenegy ágyús ütegét. A huszárhadosztályt német vezetés alatt vetették be. 

Március 16-án 14 óra 30 perckor a szovjet 46. hadsereg egész arcvonalán zászlóaljszintű erőkkel kezdték meg az ellenséges védelem felszámolását. Másnap hajnalban, félórás tüzérségi előkészítést követően, a 68. lövészhadtest a hadsereg balszárnyán támadásba ment át. Szinte órák alatt eldőlt minden. Az 52. lövészhadosztály harckocsik támogatásával áttörte a magyar 2. huszárezred állásait, és Várgesztes, Kőhányás körzetében benyomult Oroszlányba. Ezzel egy időben a szintén harckocsik által támogatott 223. lövészosztály Környéig és Vértessomlóig tört előre. A magyar 1. huszárhadosztály ennek következtében sietve kiürítette a fővédőövét, majd megkezdte a visszavonulást: a 2. huszárezred Bokod irányába, a 3. huszárezred a Bokod-Pusztavám közötti út vonalára, a 4. huszárezred pedig délkelet és kelet, Kecskéd és Környe felé.

Hogy megértsük, mekkora is volt a szovjet túlerő a térségben, vegyük figyelembe, hogy például a 3. Ukrán Front jobbszárnyát alkotó támadócsoportok oldalán harminc szovjet lövészhadosztályt tudtak bevetni 3900 löveggel és aknavetővel, valamint 430 harckocsival és rohamlöveggel. Ez a gyalogságban két és félszeres, a tüzérségben hatszoros, páncélosokban pedig csaknem kilencszeres erőfölényt jelentett a szovjet csapatok javára. Az arcvonal nagyjából minden 3,3 km-ére jutott egy lövészhadosztály, és kilométerenként hatvanöt löveg, aknavető, illetve nyolc harckocsi állt a rendelkezésükre.

A 3. Ukrán Frontnak a magyar 1. huszárhadosztály alakulataival ellentétben jelentős tartalékai voltak. A parancsnok, Fjodor I. Tolbuhin marsall 1945. március 11-i parancsában Székesfehérvártól északra és délre két hadsereget vont össze a német 6. SS-páncéloshadsereg átkarolására. A 9. gárdahadsereg azt a területet foglalta el a jobbszárnyon, a Gánttól délre 1 km-re található útkiszögellés és Gyulamajor északi széle között, amelynek északi sávhatára a Tabajd-Csákvár-Gánt-Mór, a déli pedig a Martonvásár-Vereb-Lovasberény-Pátka-Gyulamajor-Iszkahegy-Csór vonal volt. A szovjet hadosztályok egyenként csaknem tizenkétezer főből álló harcos létszámmal és 3700 sorozatlövő fegyverrel rendelkeztek. Ezt a túlerőt a magyar lovasseregtest már nem volt képes a korábban megszokott „huszárvirtussal” és bátorsággal ellensúlyozni. Megfogyatkozott, leharcolt alakulataik, a hiányos lőszer- és fegyverzetutánpótlások következtében a katonák képtelenné váltak állásaik további megtartására. (forrás: Termeszetjaro.hu)


A túra keretein belül kettő táv került meghirdetésre. Az egyik, egy 63 kilométeres táv, míg a másik egy 25 kilométeres, így mindenki tudott választani a saját erejéhez mérten. A két táv esetében az alábbi ellenőrzőpontokon haladt át.

60km: Majki tó – Kőhányási temető – Kápolnapuszta – Gánt temető – Kaszap-kúti emlékmű – Vérteskozma felett, Szent Vendel Emlékhely – Várgesztes temető – Kapberekpuszta – Szálláskút, vadászházhoz közeli emlékhely – Vértessomló temető mellett – Majki tó.

25km: Majki tó – Kőhányási temető – Várgesztesi temető bejárata – Vértessomló, temető mellett – Majki tó.

A túra során számos hagyományőrző emelte a rendezvény hangulatát. Többek között a Vitézi Rend Hagyományőrző Törzskapitányság és a vitéz Mikecz Kálmán Honvéd és Huszár Hagyományőrző Egyesület tagjai is.




vitezirend.com


 
© 1992-2021. Vitézi Rend