A magyarság március idusán mindig összegyűl és ünnepel. Ünnepli a sikeres forradalmat és a szabadság irányába tett első lépéseket. Ünneplünk és emlékezünk, hiszen egykori nagy elődjeinknek köszönhetjük hazánkat, ahol ma is magyar szó hangzik. De mi is történ 1848-ba?

A „Pilvax-kör” (többek között Petőfi, Jókai, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula) előző este (március 14) határozta el véglegesen, hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát. Március 15-én délelőtt mozgósították az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később Landerer és Heckenast nyomdájában a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül kinyomtattak (így született meg a sajtószabadság).

Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál tartottak nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg a hajóhídon átvonult Budára, ahol a megrettent Helytartótanács életbe léptette a 12 pontban foglalt követeléseket, és szabadon bocsátotta az állítólagos sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihály újságírót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a betiltott Bánk Bán előadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

A sikeres forradalomra a 20. század első fele óta emlékezünk meg. Az emlékezések idei (2024) sorába ismét becsatlakoztak a Vitézi Rend huszárjai is, mint hagyományőrzők. Ennek során díszelgő feladatokat láttak el Tökölön, Érden, Szigetszentmiklóson, Vasadon, Villányban és Nagyharsányba is, így emelve a rendezvények hangulatát és lelkiségét.

vitezirend.com