|
Mint Illyés Gyula
is írja versében:
"Hol
zsarnokság van,
ott zsarnokság van
nemcsak a
puskacsőben,
nemcsak a
börtönökben,
nemcsak a vallató
szobákban,
nemcsak az
éjszakában
kiáltó őr
szavában,
ott zsarnokság
van"
Az 1956-os
forradalom és szabadságharc során a magyar nemzet felkelt a sztálinista terror
és a szovjet megszállás ellen. A szegedi diákok forradalmi gondolataival
kezdődött és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött
be, mely során megközelítőleg 2652 magyar vesztette az életét (a harcok során).
A forradalom
következményeként hozzávetőleg mintegy 200 ezer magyar hagyta el az országot,
túlnyomó többségük Ausztria felé menekülve. Ezáltal is hazánk lélekszáma
fogyott, hiszen rengeteg tehetséges és hazáját szerető ember kényszerült arra,
hogy elhagyja az országot.
1957 januárjától a
forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A
brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye
egyaránt elítélte.
Az 56-os események
hőseire és áldozataira a magyarság mind a határokon belül, mind a határokon túl
is megemlékezett. Elhelyezésre kerültek az emlékezés virága és koszorúi,
illetve a gyász mécsesei. A tisztelet méltó megadásában segédkeztek a Vitézi
Rend Hagyományőrző Törzskapitányság tagjai is, akik az érdi és
szigetszentmiklósi megemlékezéseken emlékeztek meg az egykori elődökről.
vitezirend.com |
