VITÉZI REND

HÍREK
ÁLLOMÁNYTÁBLA
MÉDIA
A VITÉZI REND
 • Eszmeiség
 • Mérlegek
 • Alapadatok
 • Történet
 • Törvények
 • Vitézi nagyjelvény
 • Vitézi oklevél
 • Vitézi telek
 • Vitézi cím használata
 • Kitüntetések
 • Jogi nyilatkozat
 • Tagfelvétel
 • Örömhír
EGYESÜLÉS
 • Felhívás
 • Egyesülési dokumentumok
HORTHY MIKLÓS
 • A Horthy család
 • Gondolatok Horthy Miklósról
KATASZTRÓFAVÉDELEM
KARITATÍV CSOPORT
HADISÍR GONDOZÁSA
HAGYOMÁNYŐRZŐ CSOPORT
SZOBORÁLLÍTÁS
 • Támogatás
 • Eddigi támogatók
 • Cikkek
 • Spende
 • Donation
TISZTSÉGVISELŐINK
 • Magyarország
 • Felvidék
 • Délvidék
 • Erdély
 • Kárpátalja
 • Egyesült Államok
 • Egyesült Királyság
 • Kanada
 • Németország
 • Skandinávia, Benelux Államok
GALÉRIA
 • 2013
 • 2012
 • 2011
 • Archív képek
 • Képeslapok
 • Október 23.
 • Vitézavatás
ÉVES TERV
 • Bandérium
 • Borsod-Abaúj-Zemplén Megye
 • Csongrád
 • Erdély
 • Hajdú Bihar
 • Jász-Nagykun Szolnok
 • Pest
VITÉZEK
 • Akikre büszkék vagyunk
 • Hadak útjára léptek
 • Híres vitézek
 • Vitézek névsora 1921-1945
SEGÍTSÜK EGYMÁST
EGYÉB
 • Ajándéktárgyak
 • Levelek
 • Média
 • Versek, nóták
 • Vitézek Lapja
 • Vitézi Híradó, Hírmondó
HADAK ÚTJÁRA LÉPTEK
 • 2015
 • 2016
 • 2017
KAPCSOLAT


 TÁBORILELKÉSZ HÍREI

 ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. augusztus  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

 KERESÉS
 

 HÍRLEVÉL


Zsarátnok  

2017. június 21-én Budapesten a felújított Klebelsberg-kastély ünnepélyes átadásán Orbán Viktor izzó parazsat dobott a történelmet sötét (-vörös) szemüvegen szemlélők közé. A miniszterelnök beszéde rámutatott arra, hogy ha szembe merünk nézni a múlt eseményeivel, valamint elismerjük a nemzet jövő építésének kövezeteit, akkor a történelem csak azokat temeti el, kik reális ismeretek és józan gondolkodás hiányában mérgeznek meg családot, társadalmat. (Képforrás)


 

 
2017. június 21-én Budapesten a felújított Klebelsberg-kastély ünnepélyes átadásán Orbán Viktor izzó parazsat dobott a történelmet sötét (-vörös) szemüvegen szemlélők közé. 


Mielőtt e tényből fakadó gondolataimat folytatnám, idézem a miniszterelnököt:

„A XX. század második és harmadik évtizede a magyarság történetének súlyos próbaköve volt. Hogy az elvesztett világháború, a vörös terror 133 napja és a trianoni diktátum roppant súlya alatt mégsem temetett maga alá minket a történelem, nos, ezt néhány kivételes államférfiúnak köszönhetjük. Horthy Miklós kormányzónak, Bethlen István miniszterelnöknek és Klebelsberg Kuno miniszternek. Kormányzó nélkül nincs miniszterelnök, miniszterelnök nélkül nincs miniszter, és ezt a tényt nem vonhatja kétségbe Magyarország II. világháborús, gyászos szerepvállalása sem.” 
(http://www.miniszterelnok.hu)

Nos, akkor egy kicsit izzítsuk tovább a parazsat…

Orbán Viktor, illetve a rendszerváltást követő magyar polgári gondolkodás Horthy korszakról alkotott pozitív megnyilvánulása nem új keletű. 2001-ben már gyökeret vert az által, hogy a vitatott korszak értékeinek a jelenkorba történő átmentése kezdődött el.
„A Magyar Corvin-lánc a Szent István Rend után következő legnagyobb állami kitüntetésünk. Olyan személyek kapják, akik különleges módon járultak hozzá a kultúrához, a tudományhoz, a magyar közgondolkodás jobbításához.” 
(http://corvinlanc.kormany.hu/)



Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzóságának tizedik évfordulóján elérkezettnek látta az időt arra, hogy a király nélküli királyságban kicsit bizonytalan közjogi helyzetét megszilárdítsa. Egyes történeti tanulmányok megfogalmazása szerint nemességadományozási „pótlásként” 1920-ban létrehozta a Vitézi Rendet, de a „legszorosabban vett uralkodói felségjoggal”, vagyis kitüntetés-adományozással addig nem élt. 1930-as évekig nem is igen akadt volna lehetősége a kulturális teljesítmények honorálására, mivel az 1887-ben Ferenc József által alapított Császári és királyi osztrák magyar Díszjelvény művészetért és tudományért elnevezésű ordó ugyanis 1918-ban, a köztársaság kikiáltása után elhalt. 
(Pandula Attila, ELTE)

„…de meg akarunk emlékezni azokról is, kik a mai páratlanul nehéz időkben a magyar művelődés szintjének fenntartásáért és emeléséért folyó szellemi munkából kimagasló tehetséggel és rendkívüli odaadással veszik ki részüket (…) Ezen férfiak külön elismerésben részesüljenek: a nagy mecénás királynak, Hunyadi Mátyásnak emlékére 12 Corvin láncot és 60 Corvin-koszorút alapítok.” 1930. október 11-én „Horthy s. k.” 
(http://mult-kor.hu/20120530_a_corvinlanc_historiaja)

A Kormányzó úr 1940. októberében „a Magyar Szent Koronához visszatért erdélyi és keleti országrészekre” tekintettel a Corvin-láncok számát hárommal, a koszorúkét pedig hússzal emelte fel. A háború után az alig több mint 13 esztendeig élt kitüntetést - lévén tudományos és művészeti elismerés - nem tiltották be, történetére mégis a feledés fátylát borították (Murányi), egészen 2001-ig.
A Magyar Corvin-lánc kitüntetést Orbán Viktor miniszterelnök első kormányzati ciklusa során a 2/2001.(VIII. 14.) ME rendelettel miniszterelnöki elismerésként alapította. A 2002-es kormányváltást követően a Magyar Corvin-lánc kitüntetések adományozását beszüntették és a Magyar Corvin-lánc Testület is működésképtelenné vált.
A 2010-ben hivatalba lépett második Orbán kormány a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény által állami kitüntetés rangjára emelte a Magyar Corvin-láncot. A Magyar Corvin-láncról és a Magyar Corvin-lánc Testületről szóló 87/ 2012. (IV. 26.) Kormányrendelet rögzítette részletes formában a Magyar Corvin-lánc kitüntetés adományozásának, és a Magyar Corvin-lánc Testület valamit a Magyar Corvin-lánc Iroda működésének szabályait.

A Corvin-lánc 2002-es gúzsbakötése is jól mutatja, hogy amely érték köthető az 1920-1944 közötti időszakhoz, egyes társadalmi rétegek előszeretettel támadják. Ugyanakkor a támadások során sokszor tetten érhető a tudatlanság, a hiányos történelem és értékítélet. A Horthy korszak minősítésénél előszeretettel emlegetik fel háborúban való részvételünket, valamint a zsidóság deportálásának kérdését. Nos, 1939. szeptember 1-jén a II. világháborút nem a magyar nemzet robbantotta ki. A háborúban való részvételünket, s ebben vitéz nagybányai Horthy Miklós szerepét lehet kritizálni, okoskodni, hogy is kellett volna tennie, - de! … ne feledjük el, hogy Magyarország geopolitikai helyzete révén vesztésre volt ítélve. Véleményem szerint 1939-1945 között Európában a lengyel, szlovák, magyar, szerb vonal volt a Német – Szovjet ütközőpont. Akkor szerencsésebbnek látszott a németekkel való „barátság” mely nem tartott olyan sokáig, mint háború után a ránk kényszerített szovjet „barátság”, melynek kóros és káros kihatásairól elfelejtenek bírálatot mondani a Horthy korszak kritikusai.
A korszak kritikusai gyakran húzzák elő a holokauszt „kártyát”, s a valós tények helyett szívesebben ítélkeznek. Csak emlékeztető: a budapesti nagyszámú zsidóság megmentése két személyhez köthető. A Kormányzó úr személyéhez, aki a vidéki zsidóság sorsáról értesülve állította le a deportálásokat, valamint Gerhard Schmidhuber német vezérőrnagyhoz, aki a budapesti gettóban 70 000 zsidó kivégzését akadályozta meg.
 
Ha visszatérünk a Corvin-lánchoz, s megnézzük az adományozottak kilétét és származását, láthatjuk, hogy nem a származás számított, hanem munkásság. 1930-ban a zsidó származású Korányi Sándor belgyógyász elsők között kapta meg a Corvin-láncot, valamint Grósz Emil szemész a Corvin-koszorút. Majd 2001-ben Teller Ede elsők között kapta meg Corvin-láncot, melyet elfogadott és át is vett!

Említettem, hogy a legnagyobb állami kitüntetésünk a Szent István Rend. „A Magyar Szent István Rend (…), amelyet a 2011. évi CCII. törvény alapított meg. A Szent István Rend – a Mária Terézia magyar királynő által 1764. május 5-én alapított Szent István Rend megújításaként – a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb, különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál.” (http://www.keh.hu/kituntetesek/1514-Kituntetesek&pnr=1)

1918-ban felbomlott az Osztrák–Magyar Monarchia, így megszűnt annak kitüntetési rendszere is. Az Osztrák Köztársaság és a Magyar Királyság között hosszas tárgyalásokat követő közjogi vita nem hozott igazi eredményeket, csak a rendi tulajdont sikerült Magyarországra átörökíteni. 1938-as Anschluss megszüntette az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamát, majd e joghézagot kihasználva a Kormányzó úr 1938. november 4-i hatállyal a Szent István-rend alapszabályához a következő kiegészítést csatolta:
 
Mindaddig, amíg Magyarországon a királyi hatalomba foglalt jogokat a kormányzó gyakorolja, a Rend nagymesteri teendőit Magyarországon a kormányzó látja el.”

Ezt követően a rend hivatalos elnevezés Magyar Királyi Szent István-rendre változott.



Utolsóként e kitüntetést 1944-ben az a Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás kapta meg, aki 1938-ban az első zsidótörvény -javaslat felsőházi vitájában kifogásolta a kollektív felelősség és büntetés elvét, és Ő volt az, aki határozott fellépéssel jogilag törvénytelennek nyilvánította Szálasi Ferenc hatalmát.
1946-ban a II. Magyar Köztársaság létrehozta a Magyar Köztársasági Érdemrendet, ezzel nem csak helyettesíteni kívánták, de 2011-ig „száműzetésbe” küldték a Szent István Rend kitüntetést.
 
Érdemes elolvasni, hogy 2013-tól kik is kapták meg eme kitüntetést, mert egy név mindenképpen megemlítendő: Kertész Imre Nobel- és Kossuth-díjas magyar író, aki megjárta Auschwitzot, majd Buchenwaldot.
 
Kertész Imrét nem csak kitüntették, de Ő ezt elfogadta és át is vette! Azt a kitüntetést, mely vitéz nagybányai Horthy Miklós révén került vissza a magyar állami elismerések sorába.


Kertész Imre Nobel- és Kossuth-díjas magyar író 2014. augusztus 20-án Áder János köztársasági elnöktől átveszi a Magyar Szent István Rendet (MTI Fotó: Kovács Attila)

A kedves olvasóban talán már e soroknál is mocorog a kérdés: miért is nehéz elismerni a Horthy korszak értékeit, ha állami szinten „tettekkel” ez egy rég elindított folyamat, melynek része Klebelsberg Kuno munkásságnak elismerése is?
Reviczky Gyula Politikus nemzet című versének sorai motoszkálnak a fejemben:
 
„Mi mérgez meg családot, társadalmat?
Mi vet szünetlen gáncsot a magyarnak,
Hogy azt mondják honára: Ázsia?...
Kimondjam-e, hogy a - politika!”
Igen, sajnos a politika befogad soraiba olyanokat is,
„(…) ki három iskolát
Végzett s nem lát az orránál tovább,
Még csupasz állu s már korteskedik.
Kész kis Kossuth (álmában!) mindegyik.
De ott, a hol dolgozni, tenni kéne,
Rögtön megcsappan hirhedett erélye”

A miniszterelnök beszéde rámutatott arra is, hogy ha szembe merünk nézni a múlt eseményeivel („Magyarország II. világháborús, gyászos szerepvállalása”), valamint elismerjük azt aki (Horthy Miklós, Bethlen István, Klebelsberg Kuno) – és ami (Corvin-lánc, Magyar Szent István Rend) egy nemzet jövőépítésének kövezete, akkor a történelem csak azokat temeti el, kik reális ismeretek és józan gondolkodás hiányában mérgeznek meg családot, társadalmat.


Frissítés: A Klebelsberg-kastély átadásakor mondott  beszéddel kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben úgy nyilatkozott: „minden szavát tartom”. A miniszterelnök elmondta, nevetségesnek találja azt a gondolkodást, amely szerint a kultuszminiszter „jó fiú, a miniszterelnök jó fiú”, aki meg őket kinevezi – a kormányzó, Horthy Miklós –, annak nincsenek ebben érdemei. "Ez egészen egyszerűen ellentétes a józan ésszel."- fogalmazott. 



vitéz Pádár Sándor 
Heves-megyei hadnagy,
média munkatárs 
 


 
© 1992-2013. Vitézi Rend