VITÉZI REND

HÍREK
ÁLLOMÁNYTÁBLA
MÉDIA
A VITÉZI REND
 • Eszmeiség
 • Mérlegek
 • Alapadatok
 • Történet
 • Törvények
 • Vitézi nagyjelvény
 • Vitézi oklevél
 • Vitézi telek
 • Vitézi cím használata
 • Kitüntetések
 • Jogi nyilatkozat
 • Tagfelvétel
 • Örömhír
EGYESÜLÉS
 • Felhívás
 • Egyesülési dokumentumok
HORTHY MIKLÓS
 • A Horthy család
 • Gondolatok Horthy Miklósról
KATASZTRÓFAVÉDELEM
KARITATÍV CSOPORT
HADISÍR GONDOZÁSA
HAGYOMÁNYŐRZŐ CSOPORT
SZOBORÁLLÍTÁS
 • Támogatás
 • Eddigi támogatók
 • Cikkek
 • Spende
 • Donation
TISZTSÉGVISELŐINK
 • Magyarország
 • Felvidék
 • Délvidék
 • Erdély
 • Kárpátalja
 • Egyesült Államok
 • Egyesült Királyság
 • Kanada
 • Németország
 • Skandinávia, Benelux Államok
GALÉRIA
 • 2013
 • 2012
 • 2011
 • Archív képek
 • Képeslapok
 • Október 23.
 • Vitézavatás
ÉVES TERV
 • Bandérium
 • Borsod-Abaúj-Zemplén Megye
 • Csongrád
 • Erdély
 • Hajdú Bihar
 • Jász-Nagykun Szolnok
 • Pest
VITÉZEK
 • Akikre büszkék vagyunk
 • Hadak útjára léptek
 • Híres vitézek
 • Vitézek névsora 1921-1945
SEGÍTSÜK EGYMÁST
EGYÉB
 • Ajándéktárgyak
 • Levelek
 • Média
 • Versek, nóták
 • Vitézek Lapja
 • Vitézi Híradó, Hírmondó
HADAK ÚTJÁRA LÉPTEK
 • 2015
 • 2016
 • 2017
KAPCSOLAT


 TÁBORILELKÉSZ HÍREI

 ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. március  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

 KERESÉS
 

 HÍRLEVÉL


Szent László Körmenet  

Szent László lovagkirályra emlékeztek, koszorúztak, szentmisén és körmeneten vettek részt 2016. június 27-én a győriek: Szent László hermáját 1607 óta őrzik a győri székesegyházban. Az ereklyét addig is komoly kultusz övezte, amely az 1763-as földrengés után bontakozott ki igazán és vált Győr sajátjává. A város azóta minden év június 27-én kiemelkedő egyházi eseménynek ad otthont, mely során szentmisével és körmenettel tisztelegnek Szent László előtt. 



Az idei évben is gazdag programmal emlékezett Győr városa.A lovagkort idéző felvonulással kezdődött idén a 6. Szent László-napok programsorozat  június 25-én szombaton: lovasok, íjászok, zenészek, és hagyományőrző lovagrendek vonultak fel a Belvároson át az Aranypartig, ahol  középkori időutazásban lehetett része a kilátogatóknak.A becsületesség, a lovagság, a vitézség megtestesítőjének emlékére megelevenedtek a középkori hétköznapok.Szent László névnapján június 27-én hétfőn, a díszközgyűlést követően a város-, győri püspökség-, fegyveres testületek-,  egyesületek-, lovagrendek- és Vitézi Rendünk megyei törzskapitánysága képviselői  helyezték el a  megemlékezés koszorúját Szent László lovagkirály szobránál.A  győri püspökség szentmisével és körmenettel ünnepelte a magyar történelem nagy alakját. A győriek a Szent László hermával, amely - a Szent Korona és a Szent Jobb mellett - Magyarország legjelentősebb szakrális emléke, végigvonultak a belvárosi utcákon. 
Az ereklyéről…
Szent László ereklyéje különös módon vészelte át a történelem viharait. A király koponyáját 1192-es Váradon történt szentté avatása során választották el testétől, és helyezték egy mellszobor alakú ereklyetartóba. Az eredeti tartó a váradi székesegyház sok más kincsével együtt az 1406-os tűzvészben megsemmisült, ám a koponya ennek ellenére sértetlen maradt. Ekkor készült el Zsigmond király kérésére a mai herma, mely szintén csodával határos módon vészelte át a váradi székesegyházban 1443-ban bekövetkezett falomlást.Az 1550-es évek egyre súlyosabbá váló felekezeti villongásai elől a váradi káptalan a Báthoryak ecsedi várába menekítette a hermát, ellenben a szent csontjai Váradon maradtak, prédájává válva az 1565-ben a székesegyházat megrongáló protestáns katonáknak. A tizenöt éves háború idején Náprági Demeter püspök őrizte az időközben az erdélyi püspökség tulajdonába került hermát, mely Prágába, Pozsonyba, Veszprémbe, majd Győrbe követte a főpásztort. Náprági végrendeletében a győri káptalanra hagyta minden vagyonát, beleértve Szent László-ereklyét is.A hermát már ekkor számos zarándok kereste fel Győrben, de a maihoz hasonló kultusz elterjedése az 1743–1783 között működő Zichy Ferenc püspökhöz köthető. Zichy püspöksége idején egy komoly természeti csapás sújtotta Győrt: 1763. június 27-én vihar támadt, melyet másnap erős földrengés követett, amelyben több épület súlyosan megrongálódott. A püspök ekkor a nagyobb pusztítás elkerüléséért háromnapos könyörgést rendelt el, amelyet Oltáriszentséggel felvonuló körmenet zárt le. Július 9-én erős utórengés rázta meg a várost, másnap újabb körmenet vonult végig a városon, azonban ekkor az Oltáriszentség helyett a Szent László-hermát hordozták. A veszély elmúlását Szent László csodájának tekintették, Zichy püspök ekkor rendelte el „örök időkre”, hogy minden év június 27-én a herma hordozásával körmenetet tartsanak Szent László tiszteletére. Az „örök időket” II. József egyházellenes intézkedései, de még a Tanácsköztársaság és a kommunista diktatúra sem tudta megtörni, csupán korlátozni.A rendszerváltás óta a Szent László-körmenet újra az egész város ünnepe, melyhez legtöbbször nagyszabású esemény kapcsolódik: 2007-ben például háromnapos ünnepségsorozattal és tudományos konferenciával emlékeztek a herma Győrbe érkezésének 400. évfordulójáról, 2012. június 27-én pedig a Szent Jobb is Győrbe látogatott, így két nemzeti ereklyénket együtt hordozta a körmenet. Az első körmenet megtartásának 250. Évfordulójára 2013-ban kétnapos ünnepségsorozattal emlékezett a győri egyházmegye, ahol az egyházi események mellett különféle kulturális programokkal, könyv- és DVD-bemutatóval, konferenciával, hangversennyel várták a látogatókat.
vitéz Fülöp Jenő törzskapitány


 
© 1992-2013. Vitézi Rend