VITÉZI REND

HÍREK
ÁLLOMÁNYTÁBLA
MÉDIA
A VITÉZI REND
 • Eszmeiség
 • Mérlegek
 • Alapadatok
 • Történet
 • Törvények
 • Vitézi nagyjelvény
 • Vitézi oklevél
 • Vitézi telek
 • Vitézi cím használata
 • Kitüntetések
 • Jogi nyilatkozat
 • Tagfelvétel
 • Örömhír
EGYESÜLÉS
 • Felhívás
 • Egyesülési dokumentumok
HORTHY MIKLÓS
 • A Horthy család
 • Gondolatok Horthy Miklósról
KATASZTRÓFAVÉDELEM
KARITATÍV CSOPORT
HADISÍR GONDOZÁSA
HAGYOMÁNYŐRZŐ CSOPORT
SZOBORÁLLÍTÁS
 • Támogatás
 • Eddigi támogatók
 • Cikkek
 • Spende
 • Donation
TISZTSÉGVISELŐINK
 • Magyarország
 • Felvidék
 • Délvidék
 • Erdély
 • Kárpátalja
 • Egyesült Államok
 • Egyesült Királyság
 • Kanada
 • Németország
 • Skandinávia, Benelux Államok
GALÉRIA
 • 2013
 • 2012
 • 2011
 • Archív képek
 • Képeslapok
 • Október 23.
 • Vitézavatás
ÉVES TERV
 • Bandérium
 • Borsod-Abaúj-Zemplén Megye
 • Csongrád
 • Erdély
 • Hajdú Bihar
 • Jász-Nagykun Szolnok
 • Pest
VITÉZEK
 • Akikre büszkék vagyunk
 • Hadak útjára léptek
 • Híres vitézek
 • Vitézek névsora 1921-1945
SEGÍTSÜK EGYMÁST
EGYÉB
 • Ajándéktárgyak
 • Levelek
 • Média
 • Versek, nóták
 • Vitézek Lapja
 • Vitézi Híradó, Hírmondó
HADAK ÚTJÁRA LÉPTEK
 • 2015
 • 2016
 • 2017
KAPCSOLAT


 TÁBORILELKÉSZ HÍREI

 ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. június  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

 KERESÉS
 

 HÍRLEVÉL


Horthy Miklós kormányzóvá választása  

A nemzetgyűlés 1920. március 1-jén – az államfői hatalom kérdésének végleges rendezéséig – Magyarország kormányzójává választotta nagybányai Horthy Miklóst, a nemzeti hadsereg fővezérét.

Az Osztrák-Magyar Monarchia szétverésével és a magyarországi Tanácsköztársaság bukásával olyan közjogi vákuum keletkezett, amely elodázhatta vagy lehetetlenné tehette volna a trianoni békeszerződés - antant által sürgetett - aláírását. A párizsi békekonferencia 1919 őszén megbízta Sir George Clerk angol diplomatát, hogy minden eszközzel kényszerítse ki Magyarországon egy ideiglenes koalíciós kormány létrehozását a nemzetgyűlési választások megszervezésére. Párizsban úgy gondolták, hogy csak egy demokratikus választások nyomán alakult kormány írhatja alá az egész ország nevében a békét. Az 1920. januári választásokat követően a február 16-ra összehívott nemzetgyűlés 27-én elfogadta "az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről" szóló 1920. évi 1. törvényt. Ennek alapján a nemzetgyűlés március 1-jén Horthy Miklóst, a kommün leverésében jelentős szerepet játszó Nemzeti Hadsereg főparancsnokát választotta kormányzóvá "az államfői teendők ideiglenes ellátására". Erre azért nyílt lehetőség, mert a győztes nagyhatalmak nem kívánták megszüntetni a királyság ezeréves intézményét, csupán az Ausztriával való újabb uniót, illetve a Habsburg uralkodók visszatérését tiltották meg. Így formálisan Magyarország továbbra is királyság maradt, a hivatalos intézmények a M.kir. elnevezést használták, a bíróságok pedig ítéleteiket a Magyar Szent Korona nevében hozták. A kormányzó "ideiglenes főhatalma" egészen 1944. október 15-ig, a nyilasok hatalomra juttatásáig tartott. A kormányzói hatalom a királyéhoz képest korlátozottabb volt. Nem illette meg például a törvények szentesítésének, csak a kihirdetésének joga. Nem adományozhatott nemességet, nem rendelkezett főkegyúri joggal. A végrehajtó hatalmat a nemzetgyűlésnek felelős minisztérium útján gyakorolhatta, rendelkezései csak az illetékes felelős miniszter ellenjegyzésével voltak érvényesek. A nemzetgyűlés és a kormány ellenőrzése nélkül élhetett viszont a legfőbb hadúr jogaival. 

forrás: MTI


 
© 1992-2013. Vitézi Rend