A megjelent szervezetek vezetői és tagjai egy emberként álltak e nemes kezdeményezés mögé. Így már a munkálatok első fázisaiban is megmutatkozott minden nehézség és akadály ellenére, hogy az összefogásnak és a szeretettnek mekkora ereje van. Az akadályok leküzdésre, a problémák megoldásra kerültek a gyors döntések és cselekvések révén.
Ezért aztán 2012. december 23-án 14:00 előtt néhány perccel a kőrtér részünkre biztosított területe birtokba lett véve, és a szorgos kezek elkezdték kialakítani a helyet, amely hamar készen állt, hogy helyet adjon és teremtsen a nemes cél véghezvitelének. Eme nemes hangulatban egy emberként segítették egymást a megjelent jótékonykodók.
Azt, hogy ki melyik szervezet képviseletében érkezett csak az öltözék árulhatta el a figyelő tekinteteknek. Hiszen az egyszerű megszokott hétköznapi viselet mellet, feltűnt itt a Nemzetőrség terep mintás, a Barantás harcművészek hagyományos, és a Székely Katasztrófa Elhárítás és Polgári Védelem fekete öltözéke is. De a külső szemlélő csak egyet látott, hogy az öltözékbeli különbségek ellenére, a segítők szíve egyként egy emberként dobogott és csak a cél lebegett a szemük előtt. Adni és segíteni! Így rangtól, rendfokozattól, a szervezetekben betöltött hivatali tisztségektől függetlenül mindenki kivette a részét, bármilyen munkáról is volt szó.
A Móricz Zsigmond Kőrtér egyfajta olvasztó tégelyé vált, mely annak a közös munkának a terméke az a közel négyszáz adag étel, amely kiosztásra került a rászorulóknak. Így néhány óra leforgása után megkezdődhet a finom gulyás osztása. Amely ízletes gasztronómiai varázsa mellett az otthon melegét adományozta a jó szó mellé, amit kaptak a rászorulók a résztvevőktől. Az emberséges hangulat fényét a téren felhangzó zenészek műsora tette még ünnepélyesebbé. Tevékenységünk vigyázó szeme volt, a XI. kerületi Közterület Felügyelet, és a kerület Polgárőrsége.
Az ételosztás végeztével ugyan ezek a szorgos kezek, pillanatok alatt adták vissza a teret, a hétköznapok rideg valóságának. De egy nagyon fontos dolog kitörölhetetlen emléke vésődött a tér kövezetébe, azaz erkölcsi érték emléke, amely e napon is megmutatta, hogy felelősek vagyunk egymásért, és igaz Magyar emberként nem hunyhatjuk be a szemünket, segítő kezet kell nyújtanunk a rászorulóknak, az elesetteknek.
2012. december 25.
vitéz Soós Sándor