VITÉZI REND

HÍREK
ÁLLOMÁNYTÁBLA
MÉDIA
A VITÉZI REND
 • Eszmeiség
 • Mérlegek
 • Alapadatok
 • Történet
 • Törvények
 • Vitézi nagyjelvény
 • Vitézi oklevél
 • Vitézi telek
 • Vitézi cím használata
 • Kitüntetések
 • Jogi nyilatkozat
 • Tagfelvétel
 • Örömhír
EGYESÜLÉS
 • Felhívás
 • Egyesülési dokumentumok
HORTHY MIKLÓS
 • A Horthy család
 • Gondolatok Horthy Miklósról
KATASZTRÓFAVÉDELEM
KARITATÍV CSOPORT
HADISÍR GONDOZÁSA
HAGYOMÁNYŐRZŐ CSOPORT
SZOBORÁLLÍTÁS
 • Támogatás
 • Eddigi támogatók
 • Cikkek
 • Spende
 • Donation
TISZTSÉGVISELŐINK
 • Magyarország
 • Felvidék
 • Délvidék
 • Erdély
 • Kárpátalja
 • Egyesült Államok
 • Egyesült Királyság
 • Kanada
 • Németország
 • Skandinávia, Benelux Államok
GALÉRIA
 • 2013
 • 2012
 • 2011
 • Archív képek
 • Képeslapok
 • Október 23.
 • Vitézavatás
ÉVES TERV
 • Bandérium
 • Borsod-Abaúj-Zemplén Megye
 • Csongrád
 • Erdély
 • Hajdú Bihar
 • Jász-Nagykun Szolnok
 • Pest
VITÉZEK
 • Akikre büszkék vagyunk
 • Hadak útjára léptek
 • Híres vitézek
 • Vitézek névsora 1921-1945
SEGÍTSÜK EGYMÁST
EGYÉB
 • Ajándéktárgyak
 • Levelek
 • Média
 • Versek, nóták
 • Vitézek Lapja
 • Vitézi Híradó, Hírmondó
HADAK ÚTJÁRA LÉPTEK
 • 2015
 • 2016
 • 2017
KAPCSOLAT


 TÁBORILELKÉSZ HÍREI

 ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. november  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

 KERESÉS
 

 HÍRLEVÉL


Csendőrség napja február 14  

A Magyar Királyi Csendőrség feladata Magyarország vidéki területein a közbiztonság fenntartása, a törvények betartásának és a közrendnek a biztosítása volt, megalapításától, 1881-től, a II. világháború végén bekövetkezett feloszlatásáig, 1945-ig.



A Magyar Királyi Csendőrség mindössze 11,000 tagból állott, amely a II. világháború alatt duplájára növekedett, hogy a visszafoglalt területeken is el tudja látni a feladatait és hogy támogatást tudjon nyújtani a frontokon nagy veszteségeket szenvedett Honvédségnek is. Munkájukat békeidőben is és a háborúban is jelszavukhoz méltóan, „Híven, Becsülettel, Vitézül” végezték. Eleinte a csendőröket a honvédek közül toborozták, szigorú válogatással. Csak azok a honvédek léphettek át a Csendőrségbe, akiknek kiváló szolgálati hátterük volt. A Csendőrség keretén belül további kiképzésben részesültek és csupán a kötelező próbaidő leteltével, valamint egy sikeresen letett írásbeli vizsga után váltak véglegesen csendőrré. A tiszteket a Ludovika Akadémián, majd végzésük után a Csendőrtiszti Tanfolyamon képezték ki, amelynek sikeres elvégzése után hadnagyként avatták fel őket. Kb. 40%-uknak jogi doktori diplomája is volt. A Csendőrség kis őrsökre oszolva látta el a vidékeken a feladatát. Egy-egy őrs 5-15 csendőrből állott egy tiszthelyettes őrsparancsnok vezetése alatt. A csendőrök végeztek minden bűnügyi felderítést és kivizsgálást, mégpedig igen hatékonyan: nyomozásuk az estek 90 %-ában sikerrel járt. A tisztek kiképeztek, adminisztrációs feladatokat végeztek, az őrsök munkáját felügyelték és felelősek voltak minden szempontból a csendőreikért. A csendőrök legfeltűnőbb megkülönböztető jele a kakastollas kalap volt. A nagy kakastoll a fekete csendőrkalap baloldalára volt erősítve. Egyenruhájuk egyébként hasonlított a honvédek egyenruhájához. A kakastoll annyira jellemzője volt a csendőröknek, hogy sokszor ”kakastollasoknak” hívták őket.A magyar kommunista rendszer a II. világháború végeztével feloszlatta a Csendőrséget. A Csendőrség egész testületét háborús bűnösnek nyilvánította, és ebből következően minden egyes jelen vagy múltbeli csendőrt üldözött. Az otthon maradt csendőrök zömét bebörtönözték, sokakat az ÁVO-sok megkínoztak és kivégeztek. Csupán az 1989-es "rendszerváltozást" követően ismerték el a csendőrség jelentős szerepét a magyar rend fenntartásban. Ennek ellenére a mai Magyarországon a csendőr névnek még most is negatív kicsengése van a kommunista rendszer 45 éves csendőrség-ellenes propagandája és rágalmazási hadjárata eredményeképpen. Az előretörő Vörös Hadsereg és az új kommunista magyar kormány üldözése elől sok csendőr Nyugatra kényszerült. Átmenetileg a Szövetséges Hatalmak táboraiban nyertek elhelyezést, amíg egy befogadó országba emigrálhattak. Ebben az időszakban alapította meg Jegenyés Pál, csendőr főtörzsőrmester és egykori örsparancsnok hetedmagával a Magyar Csendőr Bajtársi Asztaltársaságot az ausztriai Grazban, 1947. június 21-én. Hivatalos kiadványuk, a Bajtársi Levél, 1948-ban került először kiadásra. Egy évvel később nevüket Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közösségre változtatták (MKCsBK). Fő céljuk eleinte az otthon maradt, üldözött és nyugdíjuktól megfosztott csendőrök és családjaik támogatása, illetve a külföldre-szakadtak új otthonra találásában nyújtott segítségadás volt. Ezentúl a céljuk a mai napig a világ minden tájára szétszórt csendőrök, csendőrleszármazottak és csendőrbarátok közötti kapcsolat fenntartása és a csendőrség jó hírnevének visszaállítása. Ez utóbbi érdekében támogatják a csendőrség történelmi múltjának kutatását, a történelmi igazságok feltárását és közzétételét, a töredékesen fennmaradt dokumentumok felkutatását és az utókor számára való átmentését. A csendőrök lassú kihalásával az MKCsBK tagságának zömét ma már csendőr leszármazottak, tiszteletbeli csendőrök és oly egyének képezik, akik az MKCsBK céljait magukénak tekintik. forrás:barikád


 
© 1992-2013. Vitézi Rend