VITÉZI REND

HÍREK
ÁLLOMÁNYTÁBLA
MÉDIA
A VITÉZI REND
 • Eszmeiség
 • Mérlegek
 • Alapadatok
 • Történet
 • Törvények
 • Vitézi nagyjelvény
 • Vitézi oklevél
 • Vitézi telek
 • Vitézi cím használata
 • Kitüntetések
 • Jogi nyilatkozat
 • Tagfelvétel
 • Örömhír
EGYESÜLÉS
 • Felhívás
 • Egyesülési dokumentumok
HORTHY MIKLÓS
 • A Horthy család
 • Gondolatok Horthy Miklósról
KATASZTRÓFAVÉDELEM
KARITATÍV CSOPORT
HADISÍR GONDOZÁSA
HAGYOMÁNYŐRZŐ CSOPORT
SZOBORÁLLÍTÁS
 • Támogatás
 • Eddigi támogatók
 • Cikkek
 • Spende
 • Donation
TISZTSÉGVISELŐINK
 • Magyarország
 • Felvidék
 • Délvidék
 • Erdély
 • Kárpátalja
 • Egyesült Államok
 • Egyesült Királyság
 • Kanada
 • Németország
 • Skandinávia, Benelux Államok
GALÉRIA
 • 2013
 • 2012
 • 2011
 • Archív képek
 • Képeslapok
 • Október 23.
 • Vitézavatás
ÉVES TERV
 • Bandérium
 • Borsod-Abaúj-Zemplén Megye
 • Csongrád
 • Erdély
 • Hajdú Bihar
 • Jász-Nagykun Szolnok
 • Pest
VITÉZEK
 • Akikre büszkék vagyunk
 • Hadak útjára léptek
 • Híres vitézek
 • Vitézek névsora 1921-1945
SEGÍTSÜK EGYMÁST
EGYÉB
 • Ajándéktárgyak
 • Levelek
 • Média
 • Versek, nóták
 • Vitézek Lapja
 • Vitézi Híradó, Hírmondó
HADAK ÚTJÁRA LÉPTEK
 • 2015
 • 2016
 • 2017
KAPCSOLAT


 TÁBORILELKÉSZ HÍREI

 ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. június  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

 KERESÉS
 

 HÍRLEVÉL


Baros Gábor "vasminiszter" szobrának avatása Győröt  

Baross Gábor a legendás „vasminiszter” bronzszobrát avatták Győrött: 

Rendünk részéről koszorúztak: v.Fülöp Jenő, v.Kiss-Surányi Csilla Orosné, v.Oross Béla


Baross Gábor a legendás „vasminiszter” bronzszobrát avatták Győrött a Baross úton, szeptember 30-án: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és az AGROFID Kft. támogatásával és Rieger Tibor szobrászművész elkészítette Baross Gábor bronzszobrát. Győrött a Baross Gábor út 33.szám alatt került felállításra a bronzszobor, melynek ünnepélyes avatására  Ilava város polgármestere és küldöttsége, Győr város intézményei, fegyveres testületek, pártok és társadalmi szervezetek képviselői, a város polgárai szép  számmal vettek részt. Avatóbeszédet mondott Dr. Somogyi Tivadar alpolgármester, Rigrer Tibor szobrászművész köszöntőt mondott és emlékezett a „vasminiszterre”,  majd  közösen leleplezték szobrot. „Baross Gábor, az államférfi” c. összeállításukkal a Győri Szolgáltatási és Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Ügyviteli Szakgimnázium  tanulói színvonalas műsort adtak elő. Ezt követően a koszorúzás, majd befejezésül a Himnusz és a Szózat eléneklése következett. 



Baross Gábor egészalakos szobrával a róla nevezett úton Győr város pezsgő életében ezután

köztünk él…

                                                                                                     vitéz Fülöp Jenő törzskapitány

 

A „Vasminiszter”:

 Baross Gábor 1848. július 6-án született Pruzsinán, Trencsény vármegyében. Iskoláit Léván, Esztergomban és Győrben a Bencés Gimnáziumban végezte, majd Budapesten jogot tanult. Tanulmányai végeztével hazatért és kinevezték aljegyzővé. Újságot alapított Vágvölgyi Lap néven. Az agilis ifjúra hamar felfigyelt a helyi elit. A főispán javaslatára képviselőnek jelölték az illavai-puhói járásba és 1875-ben el is nyerte a képviselői széket.

Baross Gábor a frissen megalakult Szabadelvű párt képviselője lett. Első parlamenti felszólalása Deák Ferenc emlékének törvénybe iktatatása volt, javaslatát egyhangúlag elfogadták. Agilis jellemét továbbra is megtartotta, egyszerre öt bizottságban is hallatta hangját.

Baross Gábor a liberalizmus korában élt, amely leginkább a gazdasági téren mutatkozott meg. A Habsburgok a vesztes szabadságharc után a politikai szabadságot ugyan elvették, de a gazdasági fejlődésnek teret nyitottak. A kiegyezés után azonban sikerült megszerezni az előbbit is, és nyolc év múlva, a Deák-párt és a Balközép Párt egyesülésével széles társadalmi egyetértés jött létre, amely elhozta az ország fejlődésének egyik legkiemelkedőbb korszakát.

Baross Gábor 1878-ban és 1881-ben is mandátumot szerzett. Leginkább a kereskedelmi témák felé fordult, de közismerté vált hűsége miniszterelnökéhez, Tisza Kálmánhoz. Mindezek ellenére igen népszerű volt, még az ellenzék körében is. Az első időkben kissé heves természetű ifjú a későbbi ciklusokban megfontoltabbá vált és komoly önképzésbe fogott.

A közlekedési minisztérium államtitkári székébe 1883-ban jelölték. Szorgalma hamar legendássá vált. Feladatának elsősorban a Magyar Államvasutak megerősítését tekintette a magánvonalak államosításán keresztül, ami egy egységes országos közlekedés kialakítását jelentette.

Az újabb kinevezés 1886. december 29-én érkezett meg: a Közlekedési és Közmunkaügyi Minisztérium vezetőjévé lép elő. Az életében ez nem hozott jelentős változást, hiszen csak a munkáját kellett tovább folytatnia. Ezekben az időkben inkább már mint a vasminiszter lesz ismert, aki fegyelmet tart tárcájában. 1889-ben kisebb kitérő következett az életében: Tisza ideiglenesen reá bízta a rég be nem töltött belügyminiszteri tárcát.

Vasútminiszterként egyik legjelentősebb alkotása az ún. zónadíjszabás, amely 1912-ig volt érvényben. Baross Gábor célja az volt, hogy növelje az utasforgalmat és azt egyben Budapest felé koncentrálja. 14 zónára osztotta a távolságokat, a legnagyobb árkedvezmény a közeli, illetve a távoli, 225 km-t meghaladó utazásokra szóltak. A rendszer bonyolultsága ellenére sikeres lett, a vasúti személyszállítás megsokszorozódott és egyben nyereségessé vált. Hasonló reformokat valósított meg a tehertarifa-szabályozás terén is.

1889-ben mint kereskedelmi és közlekedési miniszter dolgozott tovább. A vasút ügyek mellett jelentős szerepe volt a Vaskapu szabályozásánál az Aldunán, Fiume mint magyar tengeri kikötő kiépítésénél és az Adria tengerhajózási társaság megalapításánál, de a dunai hajózást is jelentősen támogatta.

Baross Gábor más kérdésekben is haladó álláspontot képviselt. Minisztersége alá esik az ipari- és szakmunkások kötelező betegbiztosítása és vasárnap hivatalos munkaszüneti nappá tétele. Támogatta a kötelező állami anyakönyvezést. Baross Gábor alatt terjedt el a távbeszélő-hálózat is.

A halál is munka közben érte. 1892 márciusában  éppen a Vaskapuhoz utazott, amikor gyengeségére panaszkodott. Orsován már 40 fokos láza volt. Mellhártyagyulladást állapítottak meg nála. Korányi Frigyes professzor még megműtötte, de már késő volt, május 9-én 44 évesen végleg eltávozott. Hamvai Klobusicén pihennek. A vasminiszter az uralkodó bizalmát is élvezte. Ferenc József a Vaskorona-rend I. fokozatával, majd a Lipót-rend Nagykeresztjével tüntette ki. Szobra a Keleti Pályaudvar mellett, a Baross terén 1898 óta állít számára emléket. Egy alkalommal Mikszáth Kálmán, aki képviselőtársa is volt, így jellemezte Baross Gábort: „Az egész kabinetben Tisza után Baross a legérdekesebb ember. Más ember addig szelíd, barátságos, egyszerű, amíg semmi. Mikor már sokra viszi, gőgös lesz és összeférhetetlen. Baross megfordítva cselekedte, addig volt rátartó, barátságtalan, míg nem volt semmi. Most lett egyszerűvé, barátságossá, mikor már miniszter.”

 

 

                                                                                                                


 
© 1992-2013. Vitézi Rend