A megtaláltság titok. Isten emberszeretetének és irgalmának ajándéka. Nem kiérdemelt, hanem kegyelemből elnyert. A bizánci liturgia gyakran ismétli, hogy Isten emberszerető. Az imádkozó emberben tudatosítja ennek mindent meghatározó valóságát, hiszen Isten előbb szeretett minket (vö.: 1Jn 4,19). En-nek a megelőlegező szeretetnek személyes felismerése a megtaláltság-élmény, amelynek mintegy kézzel tapintható megpecsételése, hogy az Isten Fia „értünk, emberekért és a mi üdvösségünkért mennyből alá-szállott és megtestesült a Szentlélektől és Szűz Máriától és emberré lett” (nikea-konstantinápolyi hitvallás).
Isten általi megtaláltságunk életadó öröm, újjászületés. Isten Fia újszülött Gyermek, hogy mi, embe-rek újjászülethessünk. Isten megújító erejét a bűnbánó ember tapasztalja meg. Az életét az önmagát egy városszéli istálló számkivetettségében kinyilatkoztató Isten újjáteremtő szeretetének fényében újraértékelő ember ajándékba kapja a megtaláltság élményét. Ezért zengjük a szent éjszaka zsolozsmájában Izaiás próféta jövendöléseinek szentírási verseire a refrént: „Velünk az Isten, értsétek meg, nemzetek, és térjetek meg, mert velünk az Isten!” A hit (velünk az Isten, emberré lett az Isten) felismerése, megértése vezet a megtérésre, a régi ember, bűnös voltunk levetkőzésére és Isten nagyszerű megbocsátása által az Isten Fia megtestesülésének kegyelméből az új ember felöltésére (vö. Ef 4,22-23).
„… azért van a testben az Isten, mert meg kellett szentelődnie ennek az elátkozott testnek, meg kel-lett erősödnie ennek a legyengültnek, amely elidegenedett Istentől, ennek kellett bensőséges kapcsolatba kerülnie vele, ezt kellett a mennybe visszavezetni (…)
A világ üdvösségét ünnepeljük, az emberiség születésnapját. Ma kapott feloldozást Ádám az átok alól. Többé már nem áll, hogy a földből vagy és visszatérsz a földbe (vö.: Ter 3,19), hanem az éghez kap-csolódsz, és felvesznek a mennybe. Már nem áll az, hogy fájdalommal szülöd gyermekeidet (vö.: Ter 3,16), mert boldog vajúdás hozta a világra az Emmánuelt, és boldogok az emlők, amelyek szoptatták (vö.: Lk 11,27). Mert Gyermek született nekünk, és Fiú adatott nekünk, amelynek vállán a fejedelemség (Iz 9,6).” (Nagy Szent Baszileiosz: Homilia Krisztus szent születésére)
vitéz Thodory Ferenc Sajópetri parókusa
|